Egy kedves barátnőm, aki megfordul nálam pilatesezni. A minap elment egy fitness terembe, ahol step aerobik órán vett részt. Nyár van, illetve már csak múlt időben beszélhetek róla (ha kinézek az ablakon szürke minden és kb 15 fok van) ilyenkor a gyerekek mellett kevesebb idő jut az anyukáknak saját magukra, főleg, hogy elmenjenek valahová sportolni (hát ha még dolgoznak is mellette). Szóval Ő is ritkábban mozdult meg, így egy jobb fajta izomlázra tett szert, leginkább a lépcsőn is alig tudott felmenni. Egy szó mint száz, kijelentette, hogy a pilatestől neki gyakorlatilag soha sem volt izomláza, bár mindig jóleső érzés volt utána, tehát talán az aerobik és társai hatékonyabbak. Akkor jöttem én, és kis anatómia órát tartottam neki (aztán megkérdezte az aerobik okatót is, Ő is ugyanazt mondta...hehe), szóval...
Az emberek nem örülnek, ha valamilyük fáj, kivéve, amikor izomlázuk van. Mint barátnőm is, úgy gondolják, hogy minél erősebb a fájdalom, annál hatékonyabb volt az edzés. Csakhogy ez tévedés. Az izomláz annak a jele, hogy túlterheltük a szervezetünket. A legújabb kutatások szerint a fájó izmok azt jelzik, hogy az izomrostokban apró sérülések, mikroszkopikus szakadások, bevérzések keletkeztek. A szakadás helyén gyulladás lép fel, ez okozza a tulajdonképpeni fájdalmat.Ez akkor történik, amikor az izomsejtek a szokatlanul megerőltető terhelés miatt különös igénybevételnek vannak kitéve. Ráadásul a túlzásba vitt edzés során elfáradnak, kimerülnek az izmok, így kevésbé képesek a váratlan, rossz mozdulatokat korrigálni.
Hosszú évtizedekig az izomláz okozójának az izmokban felgyülemlett tejsavat tartották. Ez a vegyület anaerob, vagyis oxigénhiányos állapotban keletkezik, amikor az izom elegendő oxigén híján a tápanyagokat energetikailag igen kedvezőtlen módon csupán tejsavvá tudja lebontani.
Izomláz leggyakrabban nem edzett embereknél lép fel, tejsav viszont minden anaerob, erős megterhelés után keletkezik (tehát élsportolóknál is)
Az az elmélet is sántít, hogy a stretching (rugalmasságot, hajlékonyságot fokozó, lazító gyakorlatok) megelőzi az izomlázat. Tévesen abból indultak ki, hogy az izomláz a begörcsölt izomzat eredménye.
Aki sportol, annak természetesen szüksége van a nyújtásra, és muszáj is erre időt szánnia. Különben az izomzat merev marad és így nagyobb az esélye annak, hogy lesérül.
A leghatékonyabban úgy tudunk küzdeni az izomláz ellen, ha nem jutunk el a fájdalomküszöbig (edzés közben is meg lehet állni, nem az a lényeg, hogy már fájon). Sokkal eredményesebb, ha rendszeresen és mérsékelt erőbedobással mozgunk, és az edzések között kis szünetet, pihenőt iktatunk be.
